A MAGYAR NÉP EREDETE ÉS ŐSHAZÁJA
A MAGYAR NÉP EREDETE ÉS ŐSHAZÁJA NIMRÓDTÓL HARGITÁIG Motto: Köd elöttem, köd mögöttem, Isten tudja, honnan jöttem… Szeretőm a titok, ő sem tudja ki vagyok. (Szabó Lörinc) Volt egyszer, hol nem volt… kezdődik minden régi magyar népmese. Árkon-bokron túl, Hetedhét országon túl, az Üveghegyen is túl, a Kerekerdőn túl, az Óperenciás tengeren is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, volt egy nagy király, aki a Világközepén egy gyönyörű országon uralkodott. Hargita, a Nagykirály, az első volt azon a földön, és volt neki három fia, a legnagyobbikat Zabnak, a középsőt Árpának, a legkisebbiket pedig Kölesnek hívták [1] … A mese szövegének értékelése egy nagyon régi világba röpíti a szemlélőt. Egy nagyon régi világ tárul elénk a mese által, amely a magyarságot, a hivatalos meddő történelemírással szemben, amely újat képtelen felmutatni, egy teljesen más fénybe helyezi. Sőt, már a történelmi köd fátylával borított